Kedves Tanodások!

 

Két
gyerekes anyuka vagyok. 2011. augusztus 4-én született meg 2. fiam
(Márton). Akivel pár hét múlva lejár a Gyes-em. Így újra munkába fogok
állni, ezzel kapcsolatban szeretnék minél jobban informált lenni.

 

ELŐZMÉNYEK:

2011. év elején kerestem meg először a Kismamatanodát tanácsokért, és rendkívül szakszerűen,

részletesen és készségesen kaptam válaszokat sorozatosan felmerülő kérdéseimre.

 

 1.
fiam (Botond) 2008. szeptember 16-án született, 2011-ben már Gyesen
voltam vele, tehát 2. fiam születése még a Gyes alatt volt várható.
Kíváncsi voltam ez esetben hogyan fog alakulni a TÉGYÁS-GYED összege a
2. gyermek születése után. Szakszerű tanácsaitoknak köszönhetően
„visszamentem dolgozni”, ami persze csak annyit jelentett, hogy kivettem
valamennyi

szabadságot
az összegyűltből (már nem tudom pontosan hány nap kellett, de nem az
összeset). Ezután táppénzen voltam a szülésig, ráadásul nyugdíjas apukám
még a Gyes-t is igénybe tudta venni ez idő alatt. Azt hiszem sikerült a
legjobbat kihozni a helyzetből Nagyon hálás voltam nektek!

 

2011.
őszén kaptam egy „kedves” levelet a cégemtől, miszerint létszámleépítés
miatt közös megegyezéssel szeretnének megválni tőlem. A helyemen lévő
munkatársat szintén elküldték. Nem tudom ennek van-e olyan szempontból
jelentősége, hogy a munkaköröm tulajdonképpen megszűnt. Én akkor azt
írtam vissza nekik, hogy köszönöm a lehetőséget, nem szeretnék ilyen
módon megegyezni. Azóta csend van...

 

Tavasszal
más okból kifolyólag beszéltem a cég vezetőjével és szóba került, hogy
szívesen visszamennék a céghez, de csak más munkakörbe, ami nem igényel
napi 8 óra irodában létet. A munkahelyem Budapesten, mi pedig Gárdonyba
költöztünk. A bejárás nem kizárt, ezzel számoltunk a költözéskor, de nem
napi szinten, főleg most, hogy a gyerekek még kicsik. Építészmérnök
vagyok, tehát megoldható lenne, hogy itthon dolgozom, csak felmérésekre,
egyeztetésekre kell Budapestre mennem. A főnököm nem igazán kapott az
ötleten, de nála nem lehet tudni, eléggé hangulatember, valószínűleg
újra érdemes beszélni vele, illetve a munkaügyes kollégával, akihez
irányított. Ez a

beszélgetés
már nem történt meg, ez előtt szeretnék a helyzetemről/lehetőségeimről
tőled tájékozódni, mert a 2011-es fent leírt alkalommal is én láttam el
infóval őket, fogalmuk sem volt először, hogy mit akarok és miért (pl.
hogy milyen szabadságról beszélek).

 

JELEN:
Tervezőként szeretnék dolgozni, a gyerekes évek alatt is akadtak
megkeresések, most úgy gondolom ilyenekből évi 1-2 millió forintnyi
munkám lenne évente.

 

1.
Meg szeretném kérdezni még egyszer a cégemet, hogy alkalmaznának-e,
akkor ezeket a munkákat bevinném oda természetesen. A múltkor tapasztalt
tájékozatlanságuk miatt viszont erre a beszélgetésre felkészülten
szeretnék menni. Szabadságaim kivételéről, elbocsátási lehetőségről,
alkalmazásom esetén felmerülő kedvezményekről, terhekről...stb.

 

2. Ha
ez nem működik, valószínűleg egyéni vállalkozóként kellene dolgoznom.
Ódzkodok tőle, és a férjem sem nagyon támogatja, annyi ismerős bukik
bele. A bevétel is elég kevés és nem biztos. Mindezek ellenére
könyvelőnél utánakérdeztem. A Katás vállalkozást ajánlja, az adószámos
magánszemély szerinte nem működőképes. Erről is szívesen várnék
információt. Illetve azt is, hogy ez esetben is kapható-e valamilyen
kedvezmény? Illetve mikor érdemes belevágni? Szabadság kivétele után?

 

Előre is köszönöm a választ, illetve ha még van szükséges adat, akkor kérdésre küldöm majd.

 

Üdvözlettel:

 Emese

 

Kedves Emese!

Az előző levelünkhöz kapcsolódóan küldjük az ott felmerült problémákhoz a jogi háttérinformációkat; ezek többsége a Mt.-ből való: 2012. évi I. törvény - a munka törvénykönyvéről,  

Ezt nem fogjuk tehát minden alkalommal kiírni, úgyis jelezni fogjuk, mikor más törvényből citálunk... A saját közbeszúrt megjegyzéseinket dőlt betűs írásmóddal különítjük el.
(Minket
olvasó kismamáink/kispapáink figyelmét pedig arra hívjuk fel, hogy a
vastagítással történő kiemelések kifejezetten a levélíró kismamánk,
Emese élethelyzetéhez kapcsolódnak!)

- Bármelyik verzió is jöjjön be a munkáltatóddal történő egyeztetéskor,
mindenképpen tisztázni kell, hogy mennyi az összegyűlt szabadságod; ha
ott maradsz a munkáltatónál, akkor ezt ki kell adnia; a szabadság pénzbeli megváltására, ahogy majd olvashatod, csak felmondás esetén van lehetőség.

Mt. 59. A szabadság



115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában



a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,



b) a szabadság,



c) a szülési szabadság,



d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.


116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

117. § (1) A munkavállalónak

a) huszonötödik életévétől egy,

b) huszonnyolcadik életévétől kettő,

c) harmincegyedik életévétől három,

d) harmincharmadik életévétől négy, 

e) harmincötödik életévétől öt,

f) harminchetedik életévétől hat,

g) harminckilencedik életévétől hét,

h) negyvenegyedik életévétől nyolc,

i) negyvenharmadik életévétől kilenc,

j) negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

(2)
A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár
először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.


118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb



a) egy gyermeke után kettő,



b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

 

Külön felhívnánk a figyelmedet két dologra: a pótszabadság már mindkét szülőnek jár, és a gyermek(ek) születésétől kezdődően minden évre. (A munkáltatók próbálkoznak azzal, hogy csak egyszer számolják...)

 

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

(2)59
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első
három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló
kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. §
megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább
tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3)60
A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a
munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy
egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási
kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl -
a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen
munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.

 

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem
lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok
megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

 

(A munkavállaló oldalán felmerült ok jelen esetben a gyermekek gondozására kivett fizetés nélküli szabadság)

 

125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

 

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2)
A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban,
de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat
közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

(...)

3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a
születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe
venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

 

- Ha ennél a cégnél maradsz, akkor lehetséges, hogy  módosítani kell a munkaszerződésedet egyrészt a bérkorrekció, másrészt egy esetleges másféle időbeosztású stb. munkavégzés miatt. Alább arról olvashatsz, hogy mire kell figyelned ill. mire van lehetőséged ilyenkor (Az 59. §-ban leírtak a bérkorrekcióra vonatkoznak!)



 

IX. fejezet
A munkaszerződés módosítása


58. § A
felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják.
A
munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.

59. §36 A
munkáltató a 127-132. §-ban meghatározott távollét megszűnését követően
ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek
során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a
munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét
kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál
ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.

60. § (1)
A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell
felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig -
munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a
munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni,
ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.

(2)
A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult,
amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A
felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott
munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.


61. § (1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat

a) a teljes vagy részmunkaidős,

b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint

c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő

foglalkoztatás lehetőségéről.

(2) A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.

(3)
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig
köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú
részmunkaidőre módosítani.



50. A munkaidő-beosztás szabályai

96. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

(2)52
A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló
megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti
(kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a
munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva
meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.


(Külön felhívjuk a figyelmedet a 61.§ (2)-re és a 96. §(2)-re,
melyek jelzik, hogy a keretek jelen esetben elég rugalmasan
alakíthatóak, és ebben Neked mint munkavállalónak is lehet kezdeményező
szereped.)

- Írtuk már az előző levélben, hogy esélynövelő lehet az utánad érvényesíthető adókedvezmény nyomatékos megemlítése. Erről a kedvezményről a 2012. évi CXLVI. tv. rendelkezik:


2012. évi CXLVI. törvény

a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról1

(...)


A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély,
valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően
foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

462/D. § (1) A gyermekgondozási díj folyósítását
követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési
támogatás (e § alkalmazásában együtt: anyasági ellátások) folyósítása
alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező
munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a
munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az
adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező
munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként
állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes
személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó
alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő
közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de
legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két
évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

(3) A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások
folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig,
de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja
az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a
foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági
ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított
anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

(4) A kedvezményt a munkáltató a feltételek
fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási
szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy
családtámogatási kifizetőhely által, az ellátásban részesülő kérelmére
kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

(5) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon
egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a
kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget
ér.”

Ha rákattintasz erre a linkre:
http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/2740 akkor le tudod tölteni a
MÁK (Magyar Államkincstár) honlapjáról a munkáltatói kedvezmény
érvényesítéséhez szükséges igazolás nyomtatványát.


Nos,
ha az eddig leírtakban vagy azok alapján sikerül konszenzusra jutnod a
munkáltatóddal, akkor az ezután következő információk legfeljebb okafogyottak lesznek a számodra :)


37. A munkaviszony megszüntetése

64. § (1) A munkaviszony megszüntethető

a) közös megegyezéssel,


b) felmondással,

c) azonnali hatályú felmondással.

(2)
A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A
megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a
nyilatkozattevő bizonyítja.


A válaszunk első felében leírtuk, miért csapdahelyzet a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés. Alapesetben az alábbiaktól esnél el azonnal: 50 napnyi felmondási idő és két havi végkielégítés.



69. § (1) A felmondási idő harminc nap.

(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

a) három év után öt nappal,

b) öt év után tizenöt nappal,

c) nyolc év után húsz nappal,

d) tíz év után huszonöt nappal,

e) tizenöt év után harminc nappal,

f) tizennyolc év után negyven nappal,

g) húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik.

(3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.40

 

70. § (1)
A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a
felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni.
A töredéknapot
egész napként kell figyelembe venni.

(2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell felmenteni.

 

41. Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya


a) a munkáltató felmondása,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy

c) a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(2)
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a
felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének
időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A
végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni
azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a
munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve

a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),

b) a
tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából
igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem
haladó

tartamát.43

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

 

43. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén

 

80. § (1)
A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor)
munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval
elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató
köteles biztosítani.

(2)45
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az
utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony
megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell
fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a
munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt
igazolásokat.


81. § (1)
A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy
évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy
legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról
írásban értékelést ad.

 

 

Kedves
Emese, az elmúlt években számtalanszor változtak a jogszabályok, és ez
bizony nagyobb felkészülést igényel már a munkavállalóktól is, hogy pl a
tiédhez hasonló élethelyzetben tisztában legyenek a számukra előnyös
lehetőségekkel, és el tudják kerülni a csapdahelyzeteket is.

A
honlapunkat ismered, tehát tudod, baba-mama ellátásokkal foglalkozunk
alapvetően, minden más problémakörben csak igen alapos általános
tájékoztatást adunk - muníciót :) - , de mindig fel is hívjuk a
figyelmeteket, hogy valóban éles helyzetben érdemes munkajogászt is
megkérdezni  még a döntés meghozatala, bármilyen hivatalos papír
aláírása előtt.

Reméljük, erre nem lesz szükséged, de majd ajánlunk azért Neked ilyen konzultációs lehetőséget is :)


Most hirtelenjében talán elég ennyi információ, reméljük segít az okos egyeztetésben!

Szorítunk Neked!


Üdv.

a Tanoda csapatától