Tisztelt  Elintézzük.hu!

Jelenleg GYES-en vagyok,kisfiam 2010.novemberben lesz 3 éves.

Szerettem volna vissza menni korábbi munkahelyemre dolgozni GYES mellett,de sajnos nem tudnak vissza venni.Lenne néhány kérdésem.

1.Ha ennél a munkáltatónál alkalmazásban állok,de nem vesz vissza GYES mellett dolgozni,akkor más munkáltatónál azért tudok hivatalosan dolgozni a GYES mellet?

2.Mivel el nem küldhet GYES alatt,ha közös megegyezéssel felmondjuk a munkaszerződést,akkor mi az amivel felém tartozik?

3.Mennyi szabadság jár ?

4.Nem jár a szüléstől számított 2 évnyi szabadság?(2008-2009 évre?)

Köszönettel:Csilla.D

·                                

Kedves Csilla!

 

Igen, valóban gyakori, hogy hiába van meg még a lehetőség a babázásra a gyerkőc 3 éves koráig, bizony nagyon sok családban – anyagi megfontolásokból – szükségessé válik az anya munkába állása is. És A Munka Törvénykönyve védi/támogatja is ezt a lehetőséget.

 

¨Tehát az első, ami felvetődik, hogy írásban jelentette-e be a munkáltatójának a visszatérési szándékát. Tapasztalataink szerint csak szóban szokott megtörténni ennek a jelzése, és szóban érkezik a szinte azonnali elutasítás is. Valószínűleg kicsit más lenne a helyzet, ha az anyukák komolyan vennék az írásbeli bejelentést, ugyanis a gyes-ben részesülő anyuka munkáltatója jogszerűen vissza kell, hogy vegye őt az eredeti munkahelyére, ha vissza akar menni dolgozni.

Úgy tűnik, Csilla ezt nem nagyon forszírozza, mert adódott más lehetőség is, és ezzel is élhet természetesen, ha kedvezőnek ítéli.

 

¨A kérdésére válaszolva: megteheti, hogy másik munkáltatónál rész- vagy teljes munkaidőben helyezkedik el úgy, hogy a „régi” munkáltatónál a fizetés nélküli szabadságot fenntartja.

 

¨Számunkra meglepő, hogy ebben a munkahelyínséges világban hányan kacérkodnak a közös megegyezéses „szakításban”. HA biztos továbblépési lehetősége van valakinek, akkor ez akár megoldás is lehet, de bármilyen bizonytalansági tényező estén mi nagyon megfontolnánk egy biztos munkahely feladását… Munkajogi kérdéseknél különösen fontosak az előzetes tájékozódások, mondjuk, munkajogásznál. Pontosan egy ilyen „közös megegyezéses” formánál, ahol bármiről megállapodhatnak a felek, és egy munkajogásznak látnia kell, hogy pl. a munkavállaló nem tévedés, megtévesztés vagy esetleg jogellenes fenyegetés miatt adta hozzájárulását a jogviszony ilyen módon való megszüntetéséhez. De természetesen lehet nagyon kedvező is ez a jogviszony-megszüntetési forma, hiszen a törvény kereteitől eltérően is szabályozhat kérdéseket: pl. végkielégítés fizetését kötheti ki akkor is, ha egyébként nem járna, a felmentési idő egészére mentesítésben állapodhatnak meg a felek stb. – tehát mindenképpen jó ezt a speciális szerződést aláírás előtt munkajogásszal végigbeszélni. Továbbra is ajánlani tudjuk a Jogpont Hálózat tanácsadását: www.jogpont.hu

 

¨Már csak a szabadság mértékére vonatkozó kérdése maradt. Ehhez viszont sok támpontot nem adott, Csilla…

Jár a szabadság a táppénz időszakára, a szülési szabadság 168 napjára, valamint a gyed első évére. De se arról nincs tudomásunk, hogy 2007-ben, a kisfia születésének évében kivette-e az összes szabadságát, se arról, hogy a gyerkőc után járó pótnapokat igénybe vette-e Apuka…

Tehát most az lesz a legegyszerűbb, ha a megfelelő paragrafusokat idézzük A Munka Törvénykönyvéből, mert ennek alapján egyszerű lesz a számolás!  :)

 

130. § (1) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
b) a szülési szabadság tartamára;
c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság

138. § (5) bekezdés] első évére;
d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és
f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
 

 

Az alapszabadság az életkor függvénye:

 

131. § (1) Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;

 

g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik.

(3) A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

 

A pótszabadságról pedig ezt kell tudnia:

 

132.§ (2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

 

Ez azt jelenti, hogy ha Apuka nem vette igénybe a pótszabadságot, akkor ez plusz 8 napot jelent Önnek, Csilla.

Végére is értünk kicsit hosszúra nyúlt levelünknek, de abban a reményben, hogy valóban segítettek ezek az információk! De természetesen a továbbiakban is szívesen állunk rendelkezésükre!

 

Okos döntéseket kívánunk, és sok örömet a kisfiukban! :)

Üdvözlettel,

a Kismamatanoda és az Elintézzük.hu

 

 

 

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges