Tisztelt Szakértő!

Először is köszönöm szépen a válaszokat és az
utánajárást, máris rengeteget segitett!

Külföldön valóban családtagként tartózkodom (egyelőre)
és nem szűnt meg a magyar jogviszonyom, noha Hollandiában is
van biztositásom (mivel a szülés és egyéb szükséges
ellátásokat nem fedezi az otthoni TB-m-mi sem értjük miért
nem, de nem). A munkaviszonyom 2003. óta folyamatos, jelenlegi
állásomban pedig 2005. óta dolgozom, táppénzen 2010. ápr.1
óta vagyok először, tehát a szülést megelőző évben,
években végig volt járulékköteles jövedelmem.

1., A TGYÁS szülés előtti inditása a követekező miatt
merült fel bennem:
Az eddigi válaszaik alapján úgy értelmezem, hogy amennyiben
még a szülés előtt 4 héttel (mivel aug.6-ra vagyok kiirva,
július 9-től) kezdeném el a szülési szabit (és a TGYÁSt)
akkor ennek 168 napos időtartama dec. 25-án járna le, tehát
még idén tudnék GYEDet igényelni, igy talán azt is a 2009-es
jövedelmemből számitanák (ez biztosan magasabb, mint
2010-ben, hiszen 2010-ben 3 hónapig 50%ra csökkentett fizetést
kaptam tanulmányi szabadség cimen, majd jött a táppénz).
Őszintén szólva kezdek belezavarodni a sok szabályba és
ismeretlen kifejezésbe, ezért elkézelhető, hogy valamit
alapvetően félreértettem...

2., Családi pótléknak utánanéztünk, kiderült, hogy
Németországban lényegesen egyszerűbben müködik, már
beleszámitották a még meg sem született gyermekünkért
járó összeget a férjem tervezett fizetésébe...

3., Laikus kérdés: a Népesség Nyilvántartóban történő
nyilvántatásba vétel (mely a lakcimkártya kiadást
megelőzi)helyileg szintén a lakcimem szerinti (jelen esetben
d..i) okmányiroda?

4., Köszönöm az utána kérdezést, minden nagyságrendekkel
egyszerűbb volna, ha az otthon élő nagyszülők a
meghatalmazásainkkal tudnának intézkedni...

5., A hitelesitett anyakönyvezés a nagykövetségen mondottak
szerint itt történik, a holland anyakönyvi kivonat ill.
hiteles forditása alapján kell majd kérvényeznünk, az
útlevéllel együtt. Természetesen csak mindkét szülő és a
baba együttes jelenlétében...

6., A profi segitőket is megkerestem, tekintettel a
költözésre, az újszülöttel kapcsolatos izgalmakra és az
ügyintézés reménytelenül átláthatatlan voltára szivesen
kértem volna segitséget, de sajnos ők csak Budapesten és
bizonyos kerületekben tudnak ügyfeleket vállalni.
Egyébként ők nem tudnak valamilyen megoldást
meghatalmazással történő intézkedésre?

Segitségét mégegyszer hálásan köszönjük, az
ügyintézés hatékonyságát ismerve máris sok-sok
idegeskedéstől kimélt meg...

Barbara

 

Kedves Barbara!

Igazán örülünk, ha már az eddigi tájékoztatásunkat is komoly segítségként élte meg :) Szándékunkban áll még tovább könnyíteni az ügyintézési terheiket, bár ehhez csöppnyi türelmet kérünk, hogy ne kelljen részinformációkat írnunk, mert bizony még mindig nem jutottunk a szövevény teljes (?) átlátásig… (lakcímkártya stb.)

- Viszont a szülési szabadság indítása küszöbön álló probléma.

Nos, mi küldött anyagból dolgozunk :), és az előző levélben nem szerepelt a szülés pontos várható dátuma, csak annyi, hogy a kislányukat augusztusra várják. Az okfejtése - az augusztus 6-i dátum ismeretében – helytálló. Akkor is, ha a gyed-számítás módja 2010. május 1-jétől megváltozott, méghozzá kedvezően. Csatoljuk a megfelelő jogszabályi helyet is:

Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény, azaz Egészségbiztosítási törvény)

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

       (4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

 

 

48. § (1)

(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

 

 

 

Tehát ennek értelmében (mivel Ön 2010-ben táppénzen és tgyás-on volt/lesz) az ún. méltányossági szabályt /Ebtv. 48.§ (5)/ kellene alkalmazni, tehát ebben az esetben nem a minimálbér, hanem „a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg” lenne a gyed-számítás alapja. (S e szerint mindegy lenne a tgyás indításának időpontja…)

 

De! Nem mondanánk hibátlannak az OEP joggyakorlatát (persze lehet reklamálni, de kinek hiányzik…), és a -28. naptól való igénylés valóban probléma-mentesebbnek tűnik…/Ebben az esetben - ha jól számoltuk -, a július 9-én induló szülési szabadság utolsó napja december 23-a lenne./

 

- Ami megütötte a fülünket, az a „kinti biztosítottság”.  Hiszen ahogy az előző levelünkben írtuk: „ezeknél az ellátásoknál azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illető személy biztosítva van (a biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik tagállamban tartózkodik. A főszabály szerint abban a tagállamban vagyunk jogosultak a családtámogatások igénylésére, ahol a járulékokat fizetjük/fizettük.” 

Ez a tb-nek egy speciális területe, tehát írunk azért egy e-mail-címet, ahol kifejezetten ezzel foglalkoznak: nemzetk [at] oep [dot] hu  - és ha megírná a konkrétumokat, hogy melyik tagországban milyen biztosítottsága van jelenleg, akkor megnyugtatóbb választ kaphatna arról, hogy akkor végül itthonról igényelheti-e a tgyás-t vagy valamilyen kinti ellátásra lesz jogosult…

- Ha megerősítik, hogy igen, itthonról igényelheti, akkor viszont még azt tudjuk elmondani, hogy itthon a terhes állományba vételről kiállított igazolást semmiképp nem helyettesíti a terhes kiskönyv…

Tehát ha az igényléskor még nem született meg a baba, akkor ezt a terhes állományba vételről kiállított orvosi igazolást és a terhesgondozási kiskönyvet (általában fénymásolják a szükséges oldalakat!) kell leadnia a munkahelyen – átvételi elismervény aláíratásával! -, akkor is, ha nem kifizetőhely. (A terheskiskönyvet az Ön esetében nyilván a holland terhesgondozási lap helyettesíti.) Ebben az esetben a terhes állományba vétel napja lesz a szülési szabadság első napja.)

A munkáltatónak  pedig három munkanapon belül továbbítania kell a székhelye szerint illetékes REP-hez (Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz), a kitöltött „Foglalkoztatói igazolás”-sal és a hozzá kapcsolódó pótlapokkal együtt.

 Barbara, megint van egy kis olvasnivalójuk, amely talán elég gondolkodnivalót ad mindaddig, amíg hamarosan újra jelentkezünk :)

Szép nyári napokat kívánunk, üdvözlettel a Kismamatanoda csapata

És ahogy ígértük, jelentkezünk újra, Barbara!

 

Folytatjuk válaszunkat, Barbara, méghozzá kedvező hírekkel, mert mi itt a háttérben hangyaszorgalommal nyomozunk ám :) olyan ügyekben is, amelyek csak áttételesen kapcsolódnak a családellátásokhoz, ám nagyon meg tudják keseríteni a családok életét épp’ az újszülöttel töltött első hetekben.

¨ Tgyás ügyben.

- Először a jogosultságról. Nem tudjuk, hogy élt-e a személyes kérdezési lehetőséggel az OEP Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztályán… Az itthoni igényléssel, ahogy írtuk, semmi gond nem lenne, kérdés, hogy a kinti biztosítottságával – valószínűleg a férje jogán – jogosult-e Hollandiában (vagy/és Németországban) valamilyen hasonló ellátásra. Az biztos, hogy csak az egyik tagállamban igényelhet ellátást, viszont a magasabb összegűt kapná...

- Ha az itthoni ellátásban gondolkodunk: HA a szülés előtti 28. naptól igényelné a tgyás- t AKKOR ebben az esetben az E 115-ös nyomtatvánnyal tudná igazolni a kinti orvosa a terhes állományba vételt, tehát nem itthoni igazolást kellene leadni a munkahelyén.

- Változatlanul van bennünk némi „rossz érzés” a gyed-számítással kapcsolatban, illetve áttételesen a szülési szabadság indításával kapcsolatban.

A REP-eknél valóban nagy a tudatlanság, tanácstalanság: még mindig a régi szabályozást szajkózzák, legfeljebb a csoportvezető az itt-ott, aki elkezd bogarászni az új jogszabályban…És nem nagyon tudunk még a joggyakorlatról, mennyire problémamentes az új számításra való átállás.

Ami miatt foglalkoztat minket ez a kérdés, az az, hogy bár számításaink szerint az Ön gyed-alapja több lenne, mint a jelenlegi minimálbér kétszerese, azonban a gyed maximálva van. Így Önnek is ennek alapján számolnák (a kedvezményszabályt alkalmazva), nem lenne tehát mindegy, hogy az idei vagy a remélhetőleg magasabb jövő évi minimálbér figyelembe vételével  számítódna ez az összeg, hiszen ezt kapná másfél évig…

Mi még futjuk a köreinket, és ha ki is tölteti az E 115-öst, ez még nem köti meg azonnal, tehát ha időközben sikerülne „bíztató” információkat szerezni a jelenlegi joggyakorlatról, akkor esetleg meg lehet fontolni a szülési szabadság kezdetét.

¨ A lakcímkártya kiadását megelőzi az ún. nyilvántartásba vétel, ugyanannál a lakcím szerint illetékes okmányirodánál történik mindkettő.

Éééééés a dabasi okmányiroda tájékoztatása szerint meghatalmazással (!) :) a következő megszorításokkal intézhető:

- szükséges hozzá a kislányuk hiteles magyar anyakönyvi kivonata

- a konzulátuson készült, lepecsételt nyilatkozat, melyben mindketten kérik kislányuk Mo-n történő nyilvántartásba vételét és lakcímbejelentését (ebben szerepelnie kell minden olyan adatuknak, amely a személyigazolványukban, lakcímkártyájukban szerepel – s annak feltüntetése, hogy igazolják ezen adatok hitelességét; ugyanis ebben az esetben nem kell csatolni az eredeti okmányokat)

- szintén a konzulátus által hitelesített kell, hogy legyen a meghatalmazás annak minden tartalmi és formai kritériumával (tehát a maghatalmazók és meghatalmazó adatai, az ügy megnevezése stb.)

- valamint lakcímbejelentő lap (ezt postán ki lehet küldeni Önöknek, majd kitöltve, aláírva vissza)

/Felvetődő kérdés: elutazásukkor kitöltöttek-e lakcímbejelentőt, amit abban az esetben is kell, ha valaki tudja, hogy előreláthatólag 3 hónapnál többet fog külföldön tartózkodni? Ennek pl. az a jótékony következménye lesz, hogy kislányuk születése után nem kapnak folyamatos értesítéseket az aktuális védőoltások beadásáról… Ha nem tették meg, akkor érdemes megkérni a szülőket/hamarosan nagyszülőket, hogy több multifunkciós lakcímbejelentőt küldjenek Önöknek :) /

Megint nem tudtunk nagyon rövidek lenni, de talán lesz használható információ ebben a levélben is.

Barbara, ha újabb kérdése/kérdésük lenne, írjon bátran!

Addig szép, ám elviselhető nyári napokat kívánunk az utolsó pocakos hónapra!

Üdvözlettel, a Kismamatanoda csapata

 

 

 

 

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges