♦ a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség évi első 15
munkanapjára megillető szabadság (ez 1992. január 1-től van így; ezt
megelőzően a keresőképtelenség első napjától táppénz járt);
♦ ebből következően: a munkavállaló részére az adott naptári évben csak
akkor jár táppénz, ha a betegszabadságát kimerítette
♦ az igénybe nem vett betegszabadság nem vihető át a következő évre
♦ a betegszabadságot a munkáltató fizeti (járulékaival együtt)
♦ mértéke a távolléti díj 70 %-a (természetesen kollektív szerződés vagy
megállapodás alapján ez más mértékű is lehet)
♦ mivel összege járulékköteles, bérezett napnak számít (s ahogy a levelekre írt
válaszainkból kiderül, beleszámít az optimális ellátásokhoz szükséges 180
napba épp’ úgy, mint a munkában töltött nap vagy a szabadság)
♦ nem jár betegszabadság gyermekápolási táppénz igénybevételekor és
üzemi balesetnél; ezekben az esetekben az első naptól táppénz jár
♦ egyéni vállalkozónál, tagi jogviszony esetén (bt, kft. beltag), megbízásos
jogviszonynál sincs betegszabadság, ami azt jelenti, hogy keresőképtelenség
első napjától táppénz jár
♦ abban az esetben, ha pl. a munkaviszony stb. év közben kezdődik, akkor
időarányosan jár a betegszabadság (adott esetben az előző munkahelyen
igénybe vett betegszabadság figyelembevételével, beszámításával – magyarul:
a munkahelyváltások nem „szaporítják” a betegszabadságos napokat; évi 15
munkanap jár betegszabadság címén, akárhány munkahelyen vesszük is
igénybe)
♦ gyed vagy gyes utáni munkába állást követően is időarányosan számolják a
betegszabadságot, tehát pl. ha a kismama szeptember 1-jén lép munkába,
akkor az adott évben (a szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra) 5
napot vehet igénybe – keresőképtelensége esetén.