Kismamaszótár - fogalomtár

Ebtv. 48.§ (…)

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

 

  • egyszeri juttatás, melynek összege a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíjminimum összegének 225 %-a, ikergyermekek esetében 300 %-a
  • a családtámogatási ellátások egyike, mely a gyermek születésével járó anyagi terhek könnyítésére irányul 

 

A jogosultsági feltételei
 
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően
a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszerterhesgondozáson vett részt;
b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősenengedélyezték;
c) a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül - jogerős határozat alapján – a
  gondozásába kerül.

 

Apanapok”:

- az apát gyermeke születésekor megillető öt munkanapnyi munkaidő-kedvezmény (fizetett szabadság), mely legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehető igénybe

- más néven: fiatalok életkezdési támogatása
- 2006. január 1-jétől a Magyar Köztársaság valamennyi újszülöttjének nyújtott állami támogatás, családtámogatási ellátás, melynek hosszú távú célja a majdani nagykorú életkezdésének: tanulásának, otthonteremtésének segítése

 

Bérezett napnak

- a munkanap, az ünnepnap, a szabadság ill. a betegszabadság időszaka minősül

(a táppénz nem!)

♦ a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség évi első 15  

  munkanapjára megillető szabadság (ez 1992. január 1-től van így; ezt 

  megelőzően a keresőképtelenség első napjától táppénz járt);

 

♦ ebből következően: a munkavállaló részére az adott naptári  évben csak 

  akkor jár táppénz, ha a betegszabadságát kimerítette

 

♦ az igénybe nem vett betegszabadság nem vihető át a következő évre

 

♦ a betegszabadságot a munkáltató fizeti (járulékaival együtt)

 

mértéke a távolléti díj 70 %-a (természetesen kollektív szerződés vagy

  megállapodás alapján ez más mértékű is lehet)

 

♦ mivel összege járulékköteles, bérezett napnak számít (s ahogy a levelekre írt  

   válaszainkból kiderül, beleszámít az optimális ellátásokhoz szükséges 180

   napba épp’ úgy, mint a munkában töltött nap vagy a szabadság)

 

nem jár betegszabadság gyermekápolási táppénz igénybevételekor és

  üzemi balesetnél; ezekben az esetekben az első naptól táppénz jár

 

egyéni vállalkozónál, tagi jogviszony esetén (bt, kft. beltag), megbízásos

  jogviszonynál sincs betegszabadság, ami azt jelenti, hogy keresőképtelenség

  első napjától táppénz jár

 

♦ abban az esetben, ha pl. a munkaviszony stb. év közben kezdődik, akkor

  időarányosan jár a betegszabadság  (adott esetben az előző munkahelyen

  igénybe vett betegszabadság figyelembevételével, beszámításával – magyarul:

  a munkahelyváltások nem „szaporítják” a betegszabadságos napokat; évi 15

  munkanap jár betegszabadság címén, akárhány munkahelyen vesszük is

  igénybe)

 

gyed vagy gyes utáni munkába állást követően is időarányosan számolják a

  betegszabadságot, tehát pl. ha a kismama szeptember 1-jén lép munkába,

  akkor az adott évben (a szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra) 5

  napot vehet igénybe – keresőképtelensége esetén.

 

 

Biztosított  (az 1997. évi LXXX. törvény értelmében)

„5. §
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy
(a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”

 

- jogosultság esetén: a gyermeket nevelő személyt/családot
megillető – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
megfogalmazott, –, a jogosult magánszemély(ek) adóalapját
csökkentő kedvezmény

 

- a három vagy annál is több gyermeket nevelő családokat megillető – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megfogalmazott – kedvezmény, mely a 3. gyermek fogantatásától számított 91. naptól érvényesíthető


 

              TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS MIATT ÉRVÉNYÉT VESZTETT TÁJÉKOZTATÁS!

- családtámogatási ellátás; az állam által havi rendszerességgel nyújtott hozzájárulás a gyermek nevelési-iskoláztatási költségeihez
Családtámogatási ellátások / igénylése
  • A különböző ellátások igénybejelentő lapjait a megfelelő mellékletekkel a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságánál kell benyújtani.
  • Amennyiben az igénylő munkahelyén működik még családtámogatási kifizetőhely, az ellátás szerinti igényt ott kell benyújtania.
  • Az igény benyújtható
    • személyesen az ügyfélszolgálatokon (® CÍMTÁR / MÁK Regionális Igazgatóságai)
    • postai úton (ajánlott-tértivevényes levélben! – az igazoló szelvény megőrzésével!)
    • elektronikus úton; ebben az esetben az iratok szkenneléssel csatolhatóak
  •     anyasági támogatás
  •     családi pótlék
  •     gyermekgondozási segély (gyes)
  •     gyermeknevelési támogatás (gyet vagy másként: „főállású anyaság”)

- az, aki: hajadon vagy nőtlen vagy özvegy vagy elvált vagy házastársától külön él, ÉS nincs

élettársa

- egyedülállónak kell tekinteni azt az igénylőt is, aki saját maga vagy házastársa vagy élettársa

- még középfokú vagy felsőfokú tanulmányait folytatja és nincs jövedelme vagy
- fogyatékossága, rokkantsága, idős kora és jövedelmi viszonyai ezt indokolják, tekintettel arra,
hogy:

-vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét, és egyéb jövedelme nincs,
- nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
- időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban,
rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

Fizetés nélküli szabadság (gyermeknevelésre, gyermekápolásra tekintettel)
 
   - A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt,
    feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

- gyermekápolási táppénz olyan egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, mely a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén jár (a szülő biztosításának ideje alatt)

 

 

Gyermekgondozási díj
 
- kizárólag a biztosított szülőt megillető, jövedelemfüggő, maximált, havi, pénzbeli ellátás, mely a
jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett, biztosításban töltött
napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének
betöltéséig jár.® lásd: biztosított
- az a biztosítottságtól, jövedelmi helyzettől nem függő (szintén „alanyi jogon járó) családtámogatási ellátás, melyet három vagy több gyermeket nevelők vehetnek igénybe, a legkisebb gyermek 3. életévétől a 8. életévének betöltéséig

 Gyermekgondozási segély

  •  biztosítottsághoz nem kötött („alanyi jogon járó”)
    családtámogatási ellátás, melynek havi összege azonos a mindenkori
    nyugdíjminimummal
  • biztosítottság
    nélkül
    :
    a gyermek születésétől 2. életévének betöltéséig igényelhető
  • biztosítottság
    esetén
    :

1.
amennyiben a gyed-jogosultság – a megelőző két éven belül biztosításban töltött
napok alapján - a gyermek 2. életévének betöltéséig tart, akkor a gyes
igénylésére már nincs lehetőség

2.
amennyiben a gyed-jogosultság – a megelőző két éven belül biztosításban töltött
napok alapján – nem tart ki a gyermek 2. születésnapjáig, akkor a fennmaradó
időre, tehát a gyed-lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig
igényelhető.

 

- a táppénzre jogosultság kezdő (=az a nap, amikortól a táppénz jár, pl. betegszabadság lejártát követő nap) napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre való jogosultságot megelőző napig tart, HA ezen időszak alatt a biztosítási idő folyamatos

- pl. 2010. november 30-án induló táppénz/tgyás/gyed esetén az irányadó időszak: 2009. január 1-je és 2010. november 29-e közti időszak.

 

Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról)

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV&celpara=40#xcel

 (…)

 

 

40.§ (4) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékot, illetőleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

 

Magyar Államkincstár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

(éves rendes)

- A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megillető szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll.

 

1995. évi CXVII. törvény - a személyi jövedelemadóról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.tv

 

- A terhes illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
- Társadalombiztosítási Azonosító Jel
A Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó hatósági igazolvány

a táppénz, a táppénz típusai, a táppénz jogosultsági feltételei

 

táppénz

 

- készpénzben nyújtott, keresetpótló juttatás, mely

- jogszabályban meghatározott időtartamra

- keresőképtelenség esetén jár

- a biztosítottak részére

 

a táppénz típusai

 

- saját jogú táppénz

- balesetei táppénz

- gyermekápolási táppénz

 

a táppénzre jogosultság feltételei

 

- fennálló vagy fennállott biztosítási jogviszony

- orvosilag megállapított keresőképtelenség

 1997. évi LXXX. törvény, azaz: Társadalombiztosítási törvény ­- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

 

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700080.TV

- egészségügyi szolgáltatás, mely ingyenes a Magyarországon állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgár illetve házastársa, valamint érvényes bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár számára
- e szolgáltatáson belül - a gyermeket várót tájékoztatják a magzat egészséges fejlődéséhez
                                          ajánlott életmódról
                                      - elvégzik egyrészt a magzat egészséges fejlődését, másrészt a
                                         gyermeket váró kismama egészségvédelmét biztosító
                                         szűrővizsgálatokat
                                      - segítséget adnak a kismamának a szülésre, szoptatásra
                                        csecsemőgondozásra való felkészüléséhez

 terhességi-gyermekágyi segély (tgyás)

 

- biztosítottsághoz kötött, jövedelemfüggő, de nem maximált, havi pénzbeli ellátás, mely a szülési szabadság 168 napjára illeti meg az anyát ® lásd: biztosított
 
 
¨terhességi-gyermekágyi segély / jogosultsági feltételei
 
- Ez az ellátás annak az anyának jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napig biztosított volt (® biztosított), ÉS
 
   - a biztosítás tartama alatt szül, vagy
   - a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy
   - a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl: táppénz, baleseti táppénz folyósításának
     ideje alatt vagy legfeljebb a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.