„Ebtv. 48.§ (…)
(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.
- az apát gyermeke születésekor megillető öt munkanapnyi munkaidő-kedvezmény (fizetett szabadság), mely legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehető igénybe
Bérezett napnak
- a munkanap, az ünnepnap, a szabadság ill. a betegszabadság időszaka minősül
(a táppénz nem!)
♦ a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség évi első 15
munkanapjára megillető szabadság (ez 1992. január 1-től van így; ezt
megelőzően a keresőképtelenség első napjától táppénz járt);
♦ ebből következően: a munkavállaló részére az adott naptári évben csak
akkor jár táppénz, ha a betegszabadságát kimerítette
♦ az igénybe nem vett betegszabadság nem vihető át a következő évre
♦ a betegszabadságot a munkáltató fizeti (járulékaival együtt)
♦ mértéke a távolléti díj 70 %-a (természetesen kollektív szerződés vagy
megállapodás alapján ez más mértékű is lehet)
♦ mivel összege járulékköteles, bérezett napnak számít (s ahogy a levelekre írt
válaszainkból kiderül, beleszámít az optimális ellátásokhoz szükséges 180
napba épp’ úgy, mint a munkában töltött nap vagy a szabadság)
♦ nem jár betegszabadság gyermekápolási táppénz igénybevételekor és
üzemi balesetnél; ezekben az esetekben az első naptól táppénz jár
♦ egyéni vállalkozónál, tagi jogviszony esetén (bt, kft. beltag), megbízásos
jogviszonynál sincs betegszabadság, ami azt jelenti, hogy keresőképtelenség
első napjától táppénz jár
♦ abban az esetben, ha pl. a munkaviszony stb. év közben kezdődik, akkor
időarányosan jár a betegszabadság (adott esetben az előző munkahelyen
igénybe vett betegszabadság figyelembevételével, beszámításával – magyarul:
a munkahelyváltások nem „szaporítják” a betegszabadságos napokat; évi 15
munkanap jár betegszabadság címén, akárhány munkahelyen vesszük is
igénybe)
♦ gyed vagy gyes utáni munkába állást követően is időarányosan számolják a
betegszabadságot, tehát pl. ha a kismama szeptember 1-jén lép munkába,
akkor az adott évben (a szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra) 5
napot vehet igénybe – keresőképtelensége esetén.
Biztosított (az 1997. évi LXXX. törvény értelmében)
„5. §
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy
(a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
- jogosultság esetén: a gyermeket nevelő személyt/családot
megillető – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
megfogalmazott, –, a jogosult magánszemély(ek) adóalapját
csökkentő kedvezmény
- a három vagy annál is több gyermeket nevelő családokat megillető – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megfogalmazott – kedvezmény, mely a 3. gyermek fogantatásától számított 91. naptól érvényesíthető
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS MIATT ÉRVÉNYÉT VESZTETT TÁJÉKOZTATÁS!
EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/utazas_EGT_allamaiba/
- az, aki: hajadon vagy nőtlen vagy özvegy vagy elvált vagy házastársától külön él, ÉS nincs
élettársa
- egyedülállónak kell tekinteni azt az igénylőt is, aki saját maga vagy házastársa vagy élettársa
- még középfokú vagy felsőfokú tanulmányait folytatja és nincs jövedelme vagy
- fogyatékossága, rokkantsága, idős kora és jövedelmi viszonyai ezt indokolják, tekintettel arra,
hogy:
-vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét, és egyéb jövedelme nincs,
- nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
- időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban,
rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
- gyermekápolási táppénz olyan egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, mely a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén jár (a szülő biztosításának ideje alatt)
Gyermekgondozási segély
1.
amennyiben a gyed-jogosultság – a megelőző két éven belül biztosításban töltött
napok alapján - a gyermek 2. életévének betöltéséig tart, akkor a gyes
igénylésére már nincs lehetőség
2.
amennyiben a gyed-jogosultság – a megelőző két éven belül biztosításban töltött
napok alapján – nem tart ki a gyermek 2. születésnapjáig, akkor a fennmaradó
időre, tehát a gyed-lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig
igényelhető.
- a táppénzre jogosultság kezdő (=az a nap, amikortól a táppénz jár, pl. betegszabadság lejártát követő nap) napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre való jogosultságot megelőző napig tart, HA ezen időszak alatt a biztosítási idő folyamatos
- pl. 2010. november 30-án induló táppénz/tgyás/gyed esetén az irányadó időszak: 2009. január 1-je és 2010. november 29-e közti időszak.
Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról)
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV&celpara=40#xcel
(…)
40.§ (4) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékot, illetőleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.
Magyar Államkincstár
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
(éves rendes)
- A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megillető szabadság, amely alap- és pótszabadságból áll.
1995. évi CXVII. törvény - a személyi jövedelemadóról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.tv
a táppénz, a táppénz típusai, a táppénz jogosultsági feltételei
táppénz
- készpénzben nyújtott, keresetpótló juttatás, mely
- jogszabályban meghatározott időtartamra
- keresőképtelenség esetén jár
- a biztosítottak részére
a táppénz típusai
- saját jogú táppénz
- balesetei táppénz
- gyermekápolási táppénz
a táppénzre jogosultság feltételei
- fennálló vagy fennállott biztosítási jogviszony
- orvosilag megállapított keresőképtelenség
1997. évi LXXX. törvény, azaz: Társadalombiztosítási törvény - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700080.TV
terhességi-gyermekágyi segély (tgyás)
A szülés utáni ügyintézés, papírok beszerzése, megfelelő juttatások megtalálása komoly próbatétel elé állítja az anyukákat, vagy méginkább az azzal megbízott apukákat. Az Elintézzük.hu munkatársai kedvesen, gyorsan, megbízhatóan, maximális diszkrécióval segít intézni ezeket az ügyeket már harmadik éve. Több, mint 500 család vette igénybe ezt a szolgáltatást, és úgy gondoltuk, a tapasztalatokat megosztjuk Veletek. segítünk a jogszabályváltozásokban eligazodni, a megfelelő dokumentumokat összeállítani. kérdezzetek nyugodtan... ha pedig nem szeretnétek magatok vesződni a papírokkal, sorbanállni, idegeskedni, hívjatok, megyünk! sok szeretettel üdvözöl mindenkit az Elintézzük.hu csapata
