♦ a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség évi első 15  

  munkanapjára megillető szabadság (ez 1992. január 1-től van így; ezt 

  megelőzően a keresőképtelenség első napjától táppénz járt);

 

♦ ebből következően: a munkavállaló részére az adott naptári  évben csak 

  akkor jár táppénz, ha a betegszabadságát kimerítette

 

♦ az igénybe nem vett betegszabadság nem vihető át a következő évre

 

♦ a betegszabadságot a munkáltató fizeti (járulékaival együtt)

 

mértéke a távolléti díj 70 %-a (természetesen kollektív szerződés vagy

  megállapodás alapján ez más mértékű is lehet)

 

♦ mivel összege járulékköteles, bérezett napnak számít (s ahogy a levelekre írt  

   válaszainkból kiderül, beleszámít az optimális ellátásokhoz szükséges 180

   napba épp’ úgy, mint a munkában töltött nap vagy a szabadság)

 

nem jár betegszabadság gyermekápolási táppénz igénybevételekor és

  üzemi balesetnél; ezekben az esetekben az első naptól táppénz jár

 

egyéni vállalkozónál, tagi jogviszony esetén (bt, kft. beltag), megbízásos

  jogviszonynál sincs betegszabadság, ami azt jelenti, hogy keresőképtelenség

  első napjától táppénz jár

 

♦ abban az esetben, ha pl. a munkaviszony stb. év közben kezdődik, akkor

  időarányosan jár a betegszabadság  (adott esetben az előző munkahelyen

  igénybe vett betegszabadság figyelembevételével, beszámításával – magyarul:

  a munkahelyváltások nem „szaporítják” a betegszabadságos napokat; évi 15

  munkanap jár betegszabadság címén, akárhány munkahelyen vesszük is

  igénybe)

 

gyed vagy gyes utáni munkába állást követően is időarányosan számolják a

  betegszabadságot, tehát pl. ha a kismama szeptember 1-jén lép munkába,

  akkor az adott évben (a szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra) 5

  napot vehet igénybe – keresőképtelensége esetén.