Jó tudni

-   Amit a jövedelempótlékról tudni kell

 

 A Magyar Közlöny tegnapi, 2012. február 1-én megjelent számában olvasható a terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlékról rendelkező 6/2012. (II/1.) Kormányrendelet.

 

 

 A biztosításhoz kötött ellátások számítása függ a mindenkori minimálbértől: a gyed és (abban az esetben, ha nem „plafon nélküli”!) a tgyás maximuma az aktuális minimálbér kétszeresének 70 %-a.

 

PÉNZBELI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK ÉS CSALÁDELLÁTÁSOK

 

Terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS)

1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. §

A naptári napi átlagkereset 70 %-a

avagy tegyük egyértelművé, kinek mennyi pótszabadság jár

 

 Sok ponton változott a Munka Törvénykönyve, de bizonyos módosítások „rejtettebbek” maradtak: sok kérdést kapunk a pótszabadság kivételéről és mértékéről is.

 

Eddig „a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy „a gyermekét egyedül nevelő szülőt” illette meg pótszabadság.

 

 

Rövid, vázlatos összeállításunkban először időrendben áttekintjük mindazokat a  - családellátásokat és a biztosításhoz kötött ellátásokat is befolyásoló legfontosabb - változásokat, melyek a múlt évtől jelentősen átalakították a családok, a Ti életetek egzisztenciális feltételrendszerét.

 

2011. január 1-től

 

-          a minimálbér 78. 000.- Ft-ra emelkedett

Kedves Kismamák és Kispapák!

 

Nagyon gyorsan változó jogszabályi háttérrel dolgozunk, mikor megpróbálunk eligazítást adni nektek egyedi-konkrét élethelyzetetekben.

Ezen alapvető feladatunk mellett sok esetben nincs arra lehetőségünk, hogy „lomtalanítsunk”, tehát hogy nyomtalanul eltávolítsunk a honlapról valamennyi „tegnap még igaz”, „mára már elavult” információt.

Még márciusban értesítettünk Titeket, Kismamákat, a keresőképtelenséget, a táppénzt érintő módosításokról. Arról, hogy a táppénzmaximum a felére csökken 2011. április 30-tól, illetve hogy veszélyeztetett terhesség esetén a  kismamának már a keresőképtelensége első napjától táppénz jár, nem pedig a munkaadó által finanszírozott betegszabadság.

A nagyszülői gyes-nek az alábbi feltételei vannak:

1.      a gyermek első életéve után vehető igénybe

2.      ha a gyerkőc gondozása a szülő háztartásában történik (ez nem feltétlenül

         jelent azonos lakcímet, de hihetőnek kell lenni, hogy a nagyszülő naponta utazik

         az unokához…)

A családi kedvezmény azon gyermekek után vehető igénybe, akikre tekintettel családi pótlékot folyósít a MÁK.

Vannak helyzetek, amelyekben megszűnik a családi pótlék folyósítása

-         ha a családi pótlék folyósítását felfüggesztették (pl. igazolatlan

 Sajnos kevés ember él ma Magyarországon, aki elmondhatná, hogy megingathatatlanul biztos a munkahelye. Éppen ezért nagyon fontos tudni arról, hogy ha esetleg bekövetkezik a munkahely elvesztése,  hogyan lehet átvészelni azt az időt, ami a következő munka/munkahely megtalálásáig eltelik, mennyire erős és sűrűszövésű az a háló, ami a két történés közé feszül.

 

Lássuk!

 

♦ Arról már beszámoltunk, hogy a csak első sokkhatás kivédésére alkalmas, a végére mindössze 30 napra rövidült ún. passzív táppénz megszűnt.

Szűkebb réteget érint az alábbiakban ismertetett/értelmezett változtatás, és csak „nüansznyi”.

 

♦ Eddig a vezető állású nőkre – a többi kismamával szemben - egyáltalán nem vonatkozott a felmondási védelem. Bizalmi pozícióról lévén szó, bármikor lehetőség volt indoklás nélküli felmentésükre.

 

 

A Munka Törvénykönyve 138. paragrafusának (5a) bekezdésében két „újdonság” is megfogalmazódik, mindkettő korrekt és kedvező. Idézőjelek közé azért került az újdonság szó, mert voltaképpen implicit módon (tehát burkolt, nem kifejtett formában) eddig is benne voltak a jogszabály szövegében, most viszont explicit, tehát világosan kimondott lett mind a két „követelmény”.

 

♦ Az egyik a munkavállaló kötelezettsége.

Milyen változásokkal kell számolni a gyed-ről, gyes-ről való visszatéréskor?

 

 A Munka Törvénykönyvének mától hatályos változásai közül most csak azokat próbáljuk  röviden ismertetni, amelyek valamilyen módon – a legtöbb esetben sajnos nem előnyösen - befolyásolják a kismamák helyzetét.

A két legérintettebb időszak a gyermekvárásé és a munkahelyre való visszatérésé.

 

A terhesség alatt

 

 A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása vonatkozásában a folyamatos, illetve megszakítás nélküli biztosítási időnek az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak (pl. táppénz, tgyás, gyed) mértékét illetően van jelentősége