2010. évi CLXXI. törvény

egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról

 

3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

66. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nevelési ellátásra jogosult

a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és

c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője - amennyiben más személy jogosultsága a b) pont alapján nem állapítható meg - az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.”

67. § (1) A Cst. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Iskoláztatási támogatásra jogosult

a) a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy

aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint

ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá

b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.”

(2) A Cst. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a (3) bekezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra.”

68. § (1) A Cst. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - csak egy jogosultat illet meg.”

(2) A Cst. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult.”

69. § A Cst. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás.”

70. § A Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és)

„ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,”

71. § A Cst. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések

15. § (1) Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a közoktatási intézmény kőtelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva

a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre,

b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkoztatás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében

a) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett,

b) gyermekotthonban elhelyezett,

c) javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,

d) szociális intézményben elhelyezett

tanköteles gyermek mulasztott.”

72. § A Cst. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt]

„a) gyermek 3. életévének betöltéséig,”

73. § A Cst. 20/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha]

„b) a jogosultsági feltételek - ide nem értve a kereső tevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a szülő esetében is fennállnak.”

74. § A Cst. a következő 20/B. §-sal egészül ki:

„20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.

(2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.”

75. § A Cst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet

a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,

b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,

c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,

d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.

(2) A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.”

76. § A Cst. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, a 21. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint folytathat.

(2) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezik el.”

77. § A Cst. 23. és 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.”

78. § A Cst. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.”

79. § A Cst. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt.”

80. § (1) A Cst. 37. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Ha a gyámhatóságként eljáró jegyző a családi pótlék természetbeni nyújtását vagy az iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el, a kincstár a jegyző határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátás természetbeni nyújtását, illetve a felfüggesztést elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról.

(6) A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.”

(2) A Cst. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A felfüggesztett iskoláztatási támogatást a felfüggesztés elrendelését, illetve megszüntetését követő második hónaptól kell a családtámogatási folyószámlára, illetve a jogosult számára folyósítani.”

81. § A Cst. 45. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]

„f) a jogosult munkahelyére és heti munkaidejére, valamint fizetési számlaszámára vonatkozó adat;”

82. § A Cst. 50. §-a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 20. § (1) bekezdés a) pontját és 23. §-át a 2010. április 30-át követően született gyermekek esetében is alkalmazni kell.

(6) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 11. § (2) bekezdését - 2010. augusztus 30-ára visszamenőleges hatállyal - a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató azon személyre is alkalmazni kell, aki után 2010. augusztus hónapjára a családi pótlékot a 11. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósították.

(7) A 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.”

83. § A Cst.

a) 8. § (3) bekezdés e) pontjában a „háztartásban,” szövegrész helyébe a „háztartásban, vagy” szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés j) pontjában a „8. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (3) bekezdése” szöveg,

c) 12. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „8. § (2) bekezdésének” szövegrész helyébe a „8. § (3) bekezdés” szöveg,

d) 12. § (2) bekezdésében a „valamint a 20. és a 23. §” szövegrész helyébe a „valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. §” szöveg,

e) 37. § (4) bekezdésében a „benyújtását követő 5 munkanapon” szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított nyolc napon” szöveg,

f) 41. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,

g) 43. § (4) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg

lép.

84. § Hatályát veszti

a) a Cst. 8. § (3) bekezdés f) pontjában a „vagy” szövegrész,

b) a Cst. 51. § b) pontjában a „szociál- és” szövegrész.

 

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges